A Krausz Palota története

A Krausz Palota helyén 1870-ben egy kétemeletes lakóház állt, de a Sugár út (ma Andrássy út) kialakításakor a főváros lebontatta.

1884-ben Krausz Lajos királyi tanácsos és politikus, a Krausz-Mayer Maláta és Szeszgyár alapítója megmegbízta Quittner Zsigmond építészt (akinek a Gresham Palotát és számos más jelentős épületet köszönheti Budapest), hogy családja számára egy háromemeletes lakóházat tervezzen.

Az építkezésen a kor számos híres művésze és mestere működött közre, köztük a beltéri freskókat Lotz Károly festő, a homlokzati szobrokat Donáth Gyula és Róna József szobrászok, a mozaikokat Luigi Depold készítették.

Az 1885-ban megépült palotában a Krausz-család mellett számos híres vállalkozó, orvos és politikus is lakott. Az épületet 1912-ben a Budapesti Kereskedelmi Testület vette meg.

A Krausz Palota földszintjén eleinte az Equitalbe Életbiztosító Rt. magyarországi képviselete, majd a Fairbanks Mérleg és Gépgyár működött. Az irodák helyére 1898-ban költözött a híres Szalon Kávéház (később Piccadilly) majd 1922 és 1930 között a Magyar Korona kávéháznak adott otthont az épület.

Az Andrássy úti kávéházat a leghíresebb magyar irodalmi folyóirat, a Nyugat szerkesztői és szerzői látogatták és olyan híres írók és költők gyűltek itt össze és dolgoztak, mint Osvát Ernő, Ady Endre, Babits Mihály, Füst Milán, Déry Tibor, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Sándor, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond is.

A második világháború után a Krausz Palota a Budapesti Rendőrfőkapitányság tulajdona lett, az erősen leromlott állapotú épület első, részleges felújítására 1960-62 között került sor.

A Krausz Palota 2002-ben felújításon esett át, hogy megfeleljen a művészettörténeti előírásoknak. A közelmúltban az épületet teljes körűen felújították, és most öt szinten kínál 4600 négyzetméternyi magas színvonalú irodaterület.